Greatwhite írta:

Szomorú hírre virradt a spanyol vidék. A csapat kettévált. Andi lába nem javult így még utoljára buszra szállt, azonban San Esteban-ból nem indult járat, így Bálintnak el kellett kísérnie a következő faluba. Ezalatt a csapat másik része elindult a saját tempójában kiegészülve osztrák barátunkkal. A következőkben csak négyünk és Martin kalandjait tudjuk közölni, hiszen Andi utazásánál és Bálint kutyagolásánál nem voltunk jelen.

Rögtön a túra elején elmerültünk a filmek világában, csak úgy röpködtek a durvábbnál durvább kritikák mind a filmekkel, mind a színészekkel kapcsolatban. Eközben Martin barátunk eltűnt a szemünk elől és csak késve vettük észre, hogy ahelyett hogy vele mennénk egy hegyen a homokos tengerparton slattyogtunk már jóideje. Hogy nem keveredtünk mégjobban el a kiismerhetetlen vidéken a mi lassú kis geográfusunknak (Sanyinak) köszönhető, aki ilyen szituációkban óriási segítségére van a teamnek. Korrigálva a hibánkat felmásztunk az útra a vizes hegyoldalon, kis vártatva utolértük a sógort is. Ezalatt megvitattuk, hogy az előző nap látott magyar csoport igen furán viselkedett, valahogy mi jobban örültünk volna magunknak a helyükben. Közben meghallgattunk pár jó sztorit Martintól, amik egy idő után kezdenek igazán uncsik lenni, viszont igazán mégsem lehet megunni, mikor egy nap 4 milliomodszor is elhangzik az " on my first camino" vagy szerencsésebb esetben "on the camino Frances"... Ahogy a többiek mondták kicsit olyan mint Putnoki kevés sztorija van, de azokat ismételgeti. Mindeközben megérkeztünk az első pihenőhelyünkre Colungába ahol beültünk egy bárba és pihentettük megfáradt végtagjainkat. Peti felhelyezte a fájós sípcsontjára a Noncsitól (vagy anyukájától) kapott flector tapaszt amiért külön köszönet (mindegyiküknek) mert kissé fárasztó volt a férfiatlan nyafogás ami már már kikezdte a profik (mint Putnoki) nyugalmát. Sanyi el volt foglalva a vízhólyagjaival, de szerencsére napról napra kevesebb gondja van velük, és nekünk is a lassúságával, Panni pedig hozza a már-már megszokott minden látványosságot nélkülöző, de kíváló iramot. Mielőtt az író kivívná a rokonok, hozzátartozók és egyéb barátok haragját szeretné leszögezni, hogy a hangulat remek és a látszólagos piszkálódások mögött töménytelen szeretet, kedvesség és törődés rejtőzik. Colunga után már elég késő volt ahhoz hogy érezzük mennyire szörnyű tud lenni errefelé a meleg, de nem a meleg okozta a legnagyobb meglepetést. Történt ugyanis, hogy éppen a következő pihenőhelyünkön heverésztünk, becserkésztünk egy gyíkot is amit megörökítettünk, majd kisvártatva feltűnt a blog bemutatkozó részében még (teljesen jogosan) Daginak titulált Bálint aki több mint 2 órás hátrány hozott be rajtunk. Bravo. A pihenő végeztével megindult az utolsó roham Sebrayoba. Az utolsó métereken megvitattuk Martinnal, hogy számunkra is meglepetés Bálint ilyen minőségű tempója, amit minden bizonnyal a szerelem hoz ki belőle, ahogy Martin mondta: nem érez se fájdalmat se fáradtságot "it's nice"...

A szállásra bejelentkeztünk. Majd a betervezett pihenő és mosás után, Martin főzött nekünk, ami frenetikusra sikeredett, pech hogy a mosogatás már a Mozsár, Bédi, Putnoki trióra maradt. Ezt a tőlük megszokott precizitással teljesítették. (a többiek valamilyen kisebb főzés beli tüsténkedésért felmentést kaptak, véleményünk szerint kissé jogtalanul). A nap további részében elindult a vita két jó barátunk között és közöttünk is, melyben dűlőre kellett jutnunk, hogy az út további részét a Primitivo-n (hegyes, melegebb talán olcsóbb ezt szorgalmazta a spanyol oldal élükön Tomassal) vagy az északi úton (könnyebb terep, enyhébb idő, talán drágább emellett érvel Martin) kívánjuk megtenni. Efelől végül érmefeldobással döntöttünk Martin és az északi út javára. Estefelé elbúcsúztunk az eddig megismert szimpatikus emberektől akik velünk ellentétben a Primitivo-t választották, a további mulatságos percekért pedig egy "kissé" pufi ausztrál lány volt a felelős akinek nagyon megtetszhetett a mi vékony dongájú Mozsink. Aggodalomra semmi ok azonban, hiszen olybá tűnik, hogy Peti rendes esztétikai értékrendet követ és megmaradt az ő Noncsijánál. (ki érti ezeket a szerelmeseket). Móka kacagás után következett az alvás, ami további nehézségekre készíti fel a brigádot.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.