Ma megkaptuk a lehetőséget, hogy mi írjuk meg a napi élményeinket (lányok). A tegnapi kíméletlen 41 km-es túra után a mai nap a legnehezebb kezdésnek bizonyult. 8-kor el kellett hagynunk a szállást, nekünk sikerült utoljára elkészülnünk. Nemcsak a lábunk és a fáradtság miatt indult nehezen a nap, hanem még az eső is keresztbe tett. Persze az út szokásához híven egy finom kis emelkedővel kezdődött. A sok negatívum között mégis maradt egy ok az örömre, felvehettük csodálatos esőkabátjainkat, amiben kicsit sem hasonlítottunk önmagunkra. Mikor megpillantottuk Bilbaót a csúcsról az ég már tiszta volt, de a várt csodálatos látvány helyett, egy középszerűnek sem mondható látkép fogadott minket, amit az eddigi tapasztalatok alapján nem szoktunk meg. Bár egy hete kerülgetjük már a tehén, ló és egyéb állatok lenyomatait, most Putnokinak mégis sikerült a város egyetlen kutya..aknáját megtalálnia, és a dombról levezető több 100 fokos lépcsőt összekennie vele. 

Innentől kb 20 km-en át (a pontos adatokat általában a fiúk tudják) a város(ok)on keresztűl vezetett az út, miközben megcsodálhattuk a Guggenheim múzeumot és az előtte virító virág kutyát (Mozsi szerint cicát). 

Egy ebéd és néhány kedves turista megtévesztése után (természetesen félreértés történt:)) a folyó vonalán végighaladva sok érdekességgel találkoztunk: rájöttünk, hogy a spanyolok kifejezetten sportkedvelő nép. A napi pletyókat megvitatva ültek kint a parkokban, miközben lábukkal egy bicikli szerű tákolmányt tekertek. Minket inkább az út vonala mellett levő játszóterek kötöttek le, amit mi lányok rögtön el is foglaltunk, ovisokat meghazudtolva. Igaz Bálint nem nagyon értette a játékok lényegét, de a fiúk örültek, hogy "a mi hibánkból" végre ők is pihenhetnek. A hosszú utat még különböző játékokkal ütöttük el. Amíg mi lányok szópókereztünk (Papa, viszem tovább a hagyományokat:) - Panni), addig a fiúk a barkochba rejtelmeibe merültek.

Végre valahára eljutottunk Portugaletébe, ahol egy lány segítségével megtaláltuk az alberguet. Éppen mostunk, amikor Andi észrevette a két nappal ezelőtti szobatársunkat, a horkolós Mikulást, akitől egy percet nem tudtunk aludni. Először elhitettük (Andi, Bálint) Pannival, hogy a felette levő ágyat foglalta el, aki kínjában majdnem elejtett egy pár könnyet az előre elképzelt éjszaka miatt, de hála Istennek egy elszeparált helyre került.

Este lementünk az Andi által oly várt függőkomphoz, ami végülis mégsem volt olyan nagy was ist das, mint reméltük. Ha már átjutottunk a túl oldalra, hogy ne vesszen kárba az a 30 cent, elmentünk bevásárolni vacsira egy supermerkadóba.

Vacsora után kimentünk (Andi, Panni) a szobából nyíló kis teraszra, ahol beszélgetésbe mélyedve észre sem vettük, hogy a hospitalerónk kizárt minket. Még épp időben eszméltünk fel, majd pár segélykiáltás után végre észrevett és nagy szitkozódás közben beengedett minket.

A mai út látványossági szempontból nem volt túl esztétikus, de mint mindig, öröm volt megérkezni és magunk mögött tudni az aznapra tervezett kilométereket. Igaz fáradtak voltunk, de próbáltuk tartani a tempót. Sanyi, aki csak tegnap csatlakozott hozzánk és rögtön a mély vízzel kezdte (40km) "egy hang nélkül" tűrte a megpróbáltatásokat. Komolyra fordítva a szót sikerült felvennie a csapat ritmusát.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://buencamino.blog.hu/api/trackback/id/tr642156164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

duzo 2010.07.19. 20:48:13

Szervusztok Zarándokok!
A fél ország várja izgatottan a 6. nap utáni eseményeket és eddig sajnos hiába. Persze érthető, hogy a lányok beszámolója után nem nagyon mer senki próbálkozni, de mi már előre megbocsátjuk az esetleges színvonalcsökkenést, de várjuk türelmetlenül a folytatást. További jó sétálást és sok új élményt! Vigyázzatok Magatokra!

efkat 2010.07.20. 19:12:12

Hát hahó, Világjáró barátaim!

Annyira jó, h van ez a blog, csak 2 napja tudok róla, Pannikám, öcséddel futottam össze, és ő említette:) nagyon ügyesek vagytok, és úgy irigyellek titeket, persze a jó értelemben. lennék veletek nagyon-nagyon! biztos nagyon sok élmény és újdonság ez számotokra, hiszen még nekünk is az, akik "csak" a beszámolókat olvassuk:)
kitartást Nektek, és sok türelmet, meg vidámságot!!!

a fáraó leánya 2010.07.20. 19:35:46

Helló lányok, helló fiúk!
Reményeink szerint minden rendben van Veletek, csak a nap 24 órája kevés, így a blogolás marad ki.Igazatok van, mert ez előbb-utóbb pótolható, míg a hely adta feladatok, látnivalók azonnaliak.Meg talán írtok is folyamatosan csak nincs lehetőség továbbítani.Szóval nagyon sokat gondolunk Rátok, az Úr segítse utatokat!

_medvedisznóember_ 2010.07.21. 14:26:57

Na mi van a laptop túl nagy teher volt és hátrahagytátok? :) Vagy Mózes kivitt titeket a pusztába?
süti beállítások módosítása