Baszkföldi legendák

2010.07.13. 23:25

 

 
A többiek fölött már őrködnek az álommanóik. Kettőnk kezeit pedig irgalmatlanul hajtja a büszkeség, amelyre a mai napon megtett 40 km predesztinál minket.
Következzék összesűrítve az elmulasztott 3 nap a Grimm testvérek, Mozsár és Putnoki tollából. Illetve Putnoki tollából, Mozsár csak ült mellette és nyelvtani tanácsokat adott.
 
 
2.nap: San Sebastian - Zumaia (32 km)
 
San Sebastianból indultunk Zumaiaba. Este lefekvés előtt még Putnoki összenézhetett a bájos német lánnyal aki éppen alváshoz készülődött. Reggel ébredés, a lány sehol. Ettől eltekintve bedobtuk a szokásos donatiot a hihetetlenül udvariatlan bácsinak. Majd útnak indultunk. Természetesen hegyre fel hegyről le. Utunkat gyakori megállások tarkították. Nem éreztük a ritmust. Hol ezt, hol azt hagytuk ott. A korai ébredés nyomai és a túrázás szokatlansága egyszerre zúzta szét rendezettségünket. (már akinek van.:) ) Lassan kezdtünk belelendülni. Az út mellett egy pecsételő hely várt. Kiszolgáltuk magunkat. Rányomtuk a zarándok útlevelünkre a kis pecsétet mire kijön a szemközti házból egy úr. Először oroszoknak nézhetett minket mert cudarul pergette a ruszki szavakat, majd miután közöltük hogy magyarok vagyunk elővett egy füzetet ahol minden néptől volt egy két szép szó. Magyarországot valamilyen oknál fogva Kanadának írta fel, ki is javítattuk vele. Két gyönyörű szavunk volt odabiggyesztve: Béke, Szeretet.
Innentől kezdve mi mint két fiú méltatlanok vagyunk a látvány leírásához. Ehhez jobban értene Panni vagy Andi. Legyen annyi elég, hogy még mi is elmorzsoltunk egy könnycseppet. (jó, ezt is csak Putnoki írta, nyilvánvaló túlzás). A szálláshelyre érve már lógott a nyelvünk de a tengerpart nagyon vonzott minket. Később csalódottan vettük tudomásuls hogy a tengerpartra külön ki kéne zarándokolni Zumaiába, így a helyi utcagyerekeknek fenntartott stégről ugráltunk be. Putnoki ugrása speciálisra sikeredett mert felszakadt a lába egy kőben.A szálláson mostunk. Másnap kicsit később indultunk útnak.
 
 
3.nap: Zumaia - Deba (16 km)
 
 
A vb tiszteletére 16 km-t mentünk. A cél Zamaia után Deba volt. Amilyen kevésnek tűnik olyan orbitális nehézséget okozott az eszeveszett meredekségű hegyekről lekászálódni. Itt egy rövid időre elköszöntünk az óceántól. Ezt pedig egy gigantikus Hungary homokba véséssel pecsételtük meg. Az érkezés után pihenés jött, aztán Putnoki öröme, hogy a német lány is itt szállt meg.<3 Nos a pihenés után ettünk. Ezt az okosabbak Panni, Andi, Mozsi megoldották a közeli Gyros árusnál. Bálint és Peti még bóklásztak hogy normális kaját egyenek, hiszen szerintük ilyet otthon is ehetnek. Nem jártak sikerrel. Fél órán belül Bálint magára maradt éhségével, mert Putnoki is betársult a Gyrososokhoz. Ezután jött az este fénypontja. A döntő. Bálint - ismervén a meccse végeredményét és Bálint favoritját - egyedüli pozitívumként azt könyvelhette el hogy végre ehetett szendvicset. Sajnos mi spanyol drukkerek sem jártunk jobban. A baszkok olyan szinten közömbösek voltak a meccsel szemben, hogy az már fizikai fájdalomként manifesztálódott mikor Putnoki (én) szinte egyedül örjöngött a gólnál. Mozsit is lehangolta a dolog. A lányok ettől függetlenül fel voltak dobva. Nagy reményekkel feküdtünk le. Reméltük elég erőt gyűjtöttünk a másnaphoz.
 
 
4. nap: Deba-Zenaruzza (28 km)
 
 
Debától Zenaruzzáig. Hosszú, nehéz terep. Az elejét nagyon jól vettük. A táj szépsége mit sem változott a kezdetektől. Markinában ebédeltünk. Ahol két baszk srác egy oltári magyar káromkodással adta tudtunkra, hogy tudják milyen nációhoz tartozunk. Ezután már kicsit veszítettünk a tempóból, de elérkeztunk a célig. Itt Mozsi és Putnoki ment el szállást keresni. Találtak is. Egy 15 eurós helyet. Panni Andi és Bálint lent vártak. A két lány hatalmas dícséretet érdemel. Elég sok probléma ellenére derekesan jöttek, nem volt gond a tempóval. A 15 eurót sokallván Mozsi és Putnoki felmetnek a helyi kolostorhoz ahol kiderült hogy ingyen is megszállhatnak. 3 hely volt ketten a földön elalhattak. A szállás elfoglalásánál volt egy kis feszültség, de ez betudható a fáradtságnak és annak, hogy néhány vicc biztos kezdett fárasztó lenni. A hely remek volt. Egy monostor a hegy tetején pazar kilátással, egy kedves padréval aki vacsorával és reggelivel is szolgált. Eddigi legjobb szállásélményünk volt. Pláne hogy a Putnoki által favorizált német lány is ott szállt meg. Bédi Sanyi testvérünk közben megérkezett már Spanyolországba és kisvártatva még azon az estén csatlakozott hozzánk. Ő is hatalmas élményekkel gazdagodott amiket egy külön posztban kíván megosztani. Sajnos hely már nem jutott neki a kolostorban, de összedobtuk neki a szállást a másik helyen és reggel együtt indulhattunk immár útra. Olyan útra amit nem tettünk zsebre

A bejegyzés trackback címe:

https://buencamino.blog.hu/api/trackback/id/tr942150264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MozsiPapa (törölt) 2010.07.13. 23:40:57

Bár a család egyes tagjai, - konkrétan egy, - számtalanszor a tudomásomra hozta már, h nem egy atyai kommentet vártok, de tudnotok kell, hogy a napi közel száz web oldal megnyitásának közel 10% a Ti oldalatoké. Ez az arány este felé kilőni készül.
Szuper, köszönjük, csak így tovább...!!!

Pannipapa 2010.07.14. 23:15:03

Ma engedélyt kértem és kaptam Pannitól a bolgotokba való belépésre. Azért tartottam fontosnak a bejelentkezést, hogy tudtotokra adjam, érezzétek, hogy a drukkereitek tábora igen nagy. Sokan szurkolunk Értetek egyenként is, de különösen a CSAPAT-nak, amely a beszámolóitokat olvasva egyre összeszokottabb, egyre erősebb. És ezt nagyon jó olvasni, mert manapság Minarik Ede (Régi idők focija) szavai különösen aktuálisak: kell egy csapat!
süti beállítások módosítása